Skip to main content

A Magyar Evezős Szövetség meglehetősen gazdag történelemmel rendelkezik, lévén az ország egyik legrégebben alakult sportági szakszövetsége, amely 2018-ban ünnepelte fennállásának százötvenedik évfordulóját. Alapítása 1893-ra datálódik, 1912-ben hatodik tagországként csatlakozott a Nemzetközi Evezős Szövetséghez, a FISA-hoz (Fédération Internationale des Sociétés d’Aviron).

A legnagyobb magyartól a Magyar Evezős Egyletek Országos Szövetségéig

Az első csapások Gróf Széchenyi Istvánhoz, a későbbi Batthyányi-kormány közlekedési miniszteréhez fűződnek. 1822-ben a „legnagyobb magyar” a sportág hazájában, Angliában látott egyetemi versenyeket, ezen felbuzdulva négy év múlva Pozsonyban vízre szállt, majd hamarosan két angol barátjával Bécsből, Pozsonyba evezett.

Egyre többen kezdtek érdeklődni az „új” sportág iránt, 1886-ban megrendezték a népünnepélyének számító első hazai regattát.

1893. március 12-én tíz klub részvételével alakult meg a Magyar Evezős Egyletek Országos Szövetsége, elnökévé Dr. Bedő Albertet – főerdőmestert, államtitkárt – választották. Nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország 1896-ban a millenniumi ünnepségek keretében megrendezte az első nemzetközi versenyt, amelyen még I. Ferenc József magyar király is részt vett.

A magyar evezősök meghódítják Európát

A sportág nemzetközi közvéleménye hamar felfigyelt a magyar evezősökre, ugyanis az 1890-es években a bécsi versenyeken a Neptun négyese (dr. Perger Ferenc, dr. Pekár Gyula, Ádám Károly, Mészáros Ferenc) emlékezetes bravúrt hajtott végre azzal, hogy a megszerezhető huszonöt aranyéremből huszonhármat nyert meg.

A labdarúgásban jeleskedő Manno Militádészt is megérintette az evezés, megnyerte a híres Holessey regattát, nem hiába választotta tiszteletbeli tagjává a patinás londoni Vesta Rowing Club. A magyar evezősök olimpiai debütálására 1908-ban, Londonban került sor, az átütő sikerre azonban várni kellett, pedig a harmincas évek elején sorra aratták le a babérokat versenyzőink az Európa bajnokságokon. Az első aranyérmet 1930-ban egypárevezősben Szendey Béla szerezte. Akkoriban nem múlt el Eb magyar diadal nélkül, nem hiába szereztük meg sorozatban négyszer (1932, 1933, 1934, 1935) a legsikeresebb nemzetnek járó Glandaz Kupát, 1933-ban mindezt hazai közönség előtt, Budapesten tették meg a magyar evezősök. A kor meghatározó versenyzője volt a többi között dr. Ballya Hugó (később mesteredzőként a női csapatok felkészítésében vállalt oroszlánrészt), dr. Mamusich Tibor és Latinovits Szaniszló.

Az első olimpiai érem és a „hölgyválasz”

Talán a sors fintora, de egy újabb londoni olimpia kellett ahhoz, hogy magyar evezős léphessen fel az ötkarikás játékok dobogójára. 1948-ban kormányos kettesben az Európa bajnok Szendey Antal, Zsitnik Béla, Zimonyi Róbert összeállítású kormányos kétevezős egységünk szerezte meg első érmünket, egy csillogó bronzmedáliát. 1954-től már nők számára is rendeztek Európa bajnokságot, ez pedig a magyar evezős hölgyek dominanciáját hozta el. Kiemelkedik Pap Jenőné teljesítménye, aki egypárevezősben sorozatban négy aranyérmet szerzett a kontinensviadalon (1958-1961), és, akinek a sportágról szóló egyik legszebb irodalmi művet köszönhetjük, mint írta „a vizek szabadja lett”. 1965-ben a magyar négypárevezősök (Pekanovits Mária, Szappanos Zsuzsa, Salamon Ágnes, Fekete Mária, kormányos: Komornik Margit) is Európa bajnokságot nyertek, mint ahogy a magyar evezős hölgyek 1958 és 1967 között szerzett három ezüst-, és tizenhat bronzérme is korszakos eredmény az Eb-ken.

Az Ezüstnégyes és a mexikói olimpia

1968-ban történelmet írt a Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal összetételű csapat. A magyar kormányos nélküli négyes máig felülmúlhatatlan teljesítményt nyújtott Mexikóvárosban. Az olimpiai döntőben a világverő NDK egységétől alig lemaradva a második helyen futott be a magyarok hajója. A tényekhez az is hozzátartozik, hogy négyesünk néhány nappal korábban óriási fölénnyel nyerte az előfutamokat, ha aznap rendezik a finálét, ember nem szoríthatta volna meg a magyar hajót. A döntő a nagy tengerszint feletti magasságon olyan gigászi küzdelmet hozott, hogy a négyes egyik tagja elájult a célba érkezést követően.

Ismét a hölgyek

Az 1970-es hazai rendezésű Európa bajnokság nem hozott kimagasló eredményt, öt évvel később azonban színre lépett Ambrus Mariann, aki világbajnoki ezüstérmet nyert. A fiatalon elhunyt egypárevezős két vb bronzérmet tett még hozzá kollekciójához, 1976-ban pedig döntőbe jutott a montreáli olimpián. Többször is elnyerte az „Év női sportolója” díjat. Ugyan születtek ígéretes korosztályos eredmények, de a következő sikerre 1989-ig kellett várni, ekkor Sarlós Katalin megszerezte az évtized első és utolsó érmét, a bledi felnőtt világbajnokságon kitűnő versenyzéssel harmadik lett.

A modern idők világbajnokai és világklasszisai, valamint a jövő ígéretei

1999-ben született meg a magyar evezés első világbajnoki érme – ugyan nem olimpiai számban – de Kokas Gergely bronzérmet szerzett könnyűsúlyú egypárevezősben.

A legszebben csillogó medálra sem kellet már sokat várni! 2001-ben a luzerni világbajnokságon a Haller Ákos, Pető Tibor (a Magyar Evezős Szövetség korábbi elnöke) kétpárevezős megszerezte az első magyar világbajnoki aranyérmet, amelyet egy évvel később Sevillában újabb követett.

Haller és Pető nyomdokaiba Hirling Zsolt és Varga Tamás lépett, a kétpárevezős egység az athéni olimpián elért ötödik hely után 2005-ben ért fel a világ tetejére, sőt később Európa bajnoki címet és Eb-bronzérmet is szereztek.

2010-ben már új generáció bontogatta szárnyait a világversenyeken, ennek egyik jeles képviselője a könnyűsúlyú egypárban versenyző Galambos Péter, akinek pályája számos   óriási sikerrel van kikövezve. Kétszeres Európa-bajnok (2019, 2021), Eb-ezüstérmes (2017), világbajnokságokról pedig három ezüst-, (2010, 2016, 2019), és két bronzérme van (2010, 2013), emellett számos Világkupa-győzelemmel is büszkélkedhet.

Az évtized magyar menői közé tartozik még Juhász Adrián és Simon Béla, akik a kormányos Kolláth Vandával kiegészülve a történelem legőrültebb, leghihetetlenebb hajráját produkálták a  2017-es sarasotai világbajnokságon. A kormányos kettes az utolsó kétszáz méteren hajrázta le a mezőnyt és nyerte meg a magyar evezés negyedik világbajnoki aranyérmét. A Juhász- Simon páros kormányos nélküli kettesben 2016-ban Európa bajnokságot is nyert, amellyel az egypárevezős Pétervári-Molnár Bendegúzzal együtt kvalifikált a riói olimpiára. Érdemes visszatekintenünk a 2021-es esztendőre is, annál is inkább, mivel a tokiói ötkarikás játékokon Pétervári-Molnár Bendegúz második olimpiáján állhatott rajthoz, és ért el remek 10. helyezést. A korosztályos sikerei után ebben az évben a Szabó Bence, Furkó Kálmán könnyűsúlyú kettes első felnőtt érmét nyerte, méghozzá egy Európa-bajnoki aranyérmet! Az utánpótlásban is szép számmal arattunk sikereket, példának okáért az U23-as Eb-ről férfi négypárevezős egységünk ezüstéremmel tért haza, de érdemes megemlítenünk az Olimpiai Reménységek Versenyét is, ahol serdülő válogatottunk az összetett, a férfi, és női pontversenyt is megnyerte.

para evezős szakág is rendkívül hangsúlyos terület, amely a fogyatékkal élők számára teszi lehetővé a testedzést és versenyzést. Pető Zsolt többszörös világ-, és Európa bajnok evezős ergométeren, és vízen is egyre jobb. Bár a győri versenyző nem tudott kvótát szerezni a tokiói paralimpiára, eltökélt szándéka, hogy 2024-ben Párizsban már ott legyen. A sízéssel és biatlonnal is „kacérkodó” Lőrincz Krisztina a riói olimpián képviselte hazánkat para evezősként.

Az evezés, mint kiemelt sportág; a sport, mint nemzetstratégiai ágazat

2019 szeptemberében ismét Magyarország adott otthont a veterán evezősök legnagyobb éves seregszemléjének, a Masters regattának. Ötvenkét országból közel 4000 sportoló állt rajthoz, köztük több mint háromszáz magyar. A legidősebb versenyző kilencvenhárom éves volt és 80 évnél idősebb sportolóból hetvenhatan neveztek a versenyre. A pandémia miatt a mai napig ez az utolsó Masters világbajnokság, amelyre sor kerülhetett. A magyar evezős sport, mint kiemelt sportág 2018-ban történelmi léptékű kormányzati különtámogatásban részesült. A Magyar Evezős Szövetség és a klubok egy Milliárd forint értékű eszközfejlesztési beruházást valósítottak meg. Hajókkal, lapátokkal, ergométerekkel, motorcsónakokkal, mikrobuszokkal, infrastrukturális fejlesztéssel gazdagodott, gazdagodik a magyar evezés, amely nem csak, mint élsport, hanem, mint rekreációs tevékenység is kiemelt fontossággal bír.