Francia Zsuzsanna három évesen került az Egyesült Államokba.
Magyarok szinte a világ valamennyi országában megtalálhatók. Egyáltalán nem meglepő, hogy közülük számosan, immár új hazájuk színeiben feltűntek itt, a pekingi olimpián is. A legnagyobb sikerrel az amerikai női evezős nyolcas tagja, Susan Francia szerepelt, aki társnőivel együtt aranyérmet vehetett át az eredményhirdetéskor.

Forrás: JochaPress
Susan annak idején, 1982-ben Szegeden látta meg a napvilágot és a Zsuzsanna keresztnevet kapta. A magyarul igen jól beszélő, 188 centiméter magasra megnőtt, kedves és csinos lánytól először az Amerikába kerüléséről érdeklődtem. – Édesanyám biológusként a szegedi egyetemen dolgozott, amikor 1985-ben kapott egy ösztöndíjat a philadelphiai egyetemre. A három hónapból ismételt hosszabbítás, majd véglegesítés lett, így ott maradtunk.  – Hogyan jut el valaki odáig, hogy az amerikai válogatott evezős nyolcas tagja lesz? – Ez nálam egyáltalán nem magától érthető módon alakult így. Középiskolás éveimben sokat futottam és kosaraztam, szerettem volna mindig jobb lenni. Az edzők is tehetségesnek tartottak, mégsem jött a látványos előrelépés. – Akkor mégis mi hozta meg a fordulatot? – Princetonba kerültem az egyetemre, ahol kriminológiát tanultam. Ott alakult egy nyolcas és minden különösebb előzmény nélkül ebbe beültettek. A csapatban balevezős vagyok, egyébként először 2002-ben indultunk az amerikai egyetemi bajnokságon, ahol a középmezőnyben végeztünk.- Ebből még mindig nem következik a válogatottság, az utóbbi években elért nagy sikersorozat… – Az athéni olimpiát követően kerültem be a válogatottba. Edzegettünk, azután jött a 2005-ös világbajnokságon egy negyedik hely. Na, akkor azt mondtuk, ez nem fordulhat elő velünk többször! Attól kezdve sokkal keményebben készültünk és ennek meg is lett az eredménye. A 2006-os és a 2007-es Vb-n is elsők lettünk, s itt Pekingben is sikerült megvédenünk a világelsőségünket. – Mi minden van a sikereik mögött?   – Az evezés eléggé összetett sportág. Természetesen alapvetően fontos a jó erőállapot, de a technikának legalább akkora része van az eredményességben. Nagyon fontos a téli időszak, amikor például egy edzésen részletekben, de legalább száz percet ergométerezek. Amikor elkezdtem, kétezren 7:18 percet tudtam, most 6:36 perc az egyéni rekordom. A nyolcasunk egyébként a vízen 5:55 percet tud kétezer méteren… – Közben elvégezte az egyetemet… – Igen és egyelőre inkább csak dolgozgatok. A szüleim is segítenek még egy ideig, amíg teljes értékű hivatást tudok magamnak kialakítani. Talán egyszer ügyvédi praxist nyitok, de egyelőre még az evezés van az életem középpontjában. Rettenetesen szeretek a vízen lenni! A legutóbbi télen például három hónapot töltöttünk San Diego-ban, ahol a magyar női kajakosok is rendszeresen edzőtáboroznak. Jól ismerem őket, különösen Kovács Katival jó a kapcsolatom, mindig elbeszélgetünk, ha összefutunk. – Egy ilyen meleg vízi edzőtáborban mekkora távokat tesznek meg naponta? – Háromszor edzünk, összességében nem ritkán elérjük a napi negyven kilométert is. Pontosan tudjuk, hogy csak nagyon kemény munkával lehetünk eredményesek. – A magyar evezősöket mennyire ismeri? – Alapvetően jól. Persze vannak, akikkel többször találkozom, velük így többet is beszélgetek. Haller Ákos például egy kimondottan jópofa fiú… – A magyar turistákkal együtt itt drukkolt Pekingben Önnek a nagynénje is. Ezek szerint tartja a hazai rokonokkal a kapcsolatot? – Minden évben néhány hétre Magyarországra utazom. Korábban még jobban éreztem magamat ott, amíg Kisújszálláson tölthettem a vakációt, ahol nagyon élveztem a csendet, a kikapcsolódást. Néhány éve – idős kora miatt – a nagymamám Budapestre költözött, így ez a lehetőség sajnos, megszűnt.- Három évesen került az óceánon túlra, mégis igen jól beszél magyarul. Mi jelent Önnek – aki már gyerekként belenőtt az amerikai életformába – ez a kis ország? – Jaj, nagyon is sokat. A szívemben magyar is vagyok, de arra is büszke vagyok, hogy amerikai lehetek. Figyelem a dolgokat és nem örülök annak a globalizációnak, ami az utóbbi években egyre erősebben végbemegy Magyarországon. Lassan már egy tábla eredeti magyar csokoládét sem lehet venni…