Schmitt Pál zongorázva is köszöntötte Melis ZoltántKevesen vannak a világon, akik bármely sportágban 25 esztendőn keresztül szövetségi kapitányként működhettek. A ritka kivételezettek közé tartozó evezős kapitányt, Melis Zoltánt (képünkön) nyugdíjba vonulása alkalmából elbúcsúztatta a Magyar Evezős Szövetség. – Zoli huszonegy évet itthon, négy évig pedig Egyiptomban dolgozott kapitányként – summázott Dávid Imre a szövetség elnöke. – Nem kevesebb, mint hat főtitkárral dolgozott együtt, miközben a magyar evezés megérte második fénykorát. Melis Zoltán az 1968-as, mexikóvárosi olimpia ezüstérmes négyesének tagja – aki hazai vizeken harminchárom bajnoki címet szerzett – kapitánysága idején ugyanis öt világbajnoki evezős győzelem született, s mellette Eb-elsőségek, Vb- és Eb-helyezések is gyarapítják az evezés dicsőségtábláját. Sajnos a Sydneyben majd Athénban megért olimpiai sikerek Pekingben elmaradtak. Nagyon hasonló a helyzet a harmincas évekhez, amikor Magyarország ötször nyerte el a Nemzetek Kupáját, az 1936-os, berlini játékokon mégis érem nélkül maradtak evezőseink. Dávid Imre szívesen emlékezett arra, amikor Kairóban az ott kapitánykodó Melis Zoltánnal körülevezték a Zamaleket, azt meg külön is hangsúlyozta, hogy a távozó kiválóság a kapitányi teendők mellett a legkülönfélébb munkákat – sofőr, szerelő, raktáros – is bármikor szívesen és megelégedésre látta el. Az elismerő szavakra Melis Zoltán így válaszolt: – Nem csak hat főtitkárral, de három elnökkel is együtt kellett tevékenykednem. Miklós bácsi – Breinich Miklós – hagyott dolgozni. A rövid ideig őt követő Melega Tibor nagy tudású diplomata volt. A legutóbbi, tizennégy éves időszakban elnök Dávid Imre érthetően a legközelebb állt hozzám, hiszen valamikor egy hajóban is eveztünk, aki mindig egyengette az utamat. Ami pedig a főtitkárokat illeti, Czakó Csabától tanultam a legtöbbet, Domonkos Anna nagyon fogta a pénzt, Pál Tiborral jókat veszekedtünk, ettől még mindmáig barátok vagyunk. A kivülről jött Solti Juditra szívesen emlékezem, mert oldotta a csőlátásomat. Szántó Évával még táncoltunk is együtt, de hamar elpályázott egy másik helyre. Ott Zsuzsával annak ellenére jól megértettük egymást, hogy a választásnál nem rá szavaztam, s ezt nem is titkoltam, mivel ismét szívesebben láttam volna egy kívülről jött embert a főtitkári feladatkörben. Egyébként pedig tudatosan készültem az edzői pályára, s ezért amint 1980-ban visszavonultunk Tóni bátyámmal, azonnal edzők is lettünk Csepelen. Három évvel később kaptam a bíztatást arra, hogy pályázzak a szövetségi kapitányságra, amit azután el is nyertem. Összességében 47 évet töltöttem el a sportágban. Talán érthető, hogy egy kicsit már elfáradtam… – Az ilyenkor elmaradhatatlan ajándékozásokat követően Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke – kellemes meglepetésre – zongorához ült. A „Szeressük egymást, gyerekek” és a „Mások vittek rossz utakra engem” című, népszerű slágerek eljátszását követően így folytatta. – Nem elsősorban a MOB elnökeként, inkább a negyven év előtti harcostársként köszöntelek! Az egyik legősibb, ám a NOB életében ma is kiemelt szerepet betöltő sportág a tietek, amelynek képviselői a 14 olimpiai számban a harmadik legnagyobb sportágként ötszázötven versenyzőt indíthattok az olimpiákon. Ha majd egyszer jön egy olyan kormány, amely általában többet akar fordítani a sportra, akkor bizonyára az evezés is még nagyobb lendületet kap majd. Bár Peking nem úgy sikerült, ahogyan azt reméltétek, de a lehetőségeken belül továbbra is meg kívánjuk adni az evezésnek a támogatást, hiszen akár már 2010-ben, a szingapúri I. Ifjúsági Olimpián, akár 2012-ben, Londonban megint a legjobbak között lehetnek a magyar evezősök. Amikor őszintén gratulálok az általad elvégzett munkához, nyomatékkal szeretném jelezni: amennyiben ismét megválasztanak a MOB elnökének, úgy a jelszavam „Arccal az edzők és a sporttudományok felé!” lesz. Meggyőződésem ugyanis, hogy ezen a két területen van a legtöbb tennivalónk annak érdekében, hogy a magyar sport a továbbiakban is az eddigi eredményességgel szerepeljen a nemzetközi megméretéseken.Az eseményről készült fotók megtekinthetők a galériában.(Forrás: JochaPress)
- Címkék: archív