Tükörvíz és vízhólyag, avagy irány Tokió! Nagy Gábor irányításával Törökországban edzőtáborozik Pető Zsolt

Antalyától nyugatra, az Égei-tenger szomszédságában, Köycegizben készül az Év sportolója szavazáson a kategóriájában a legjobb tíz közé beválasztott válogatott para-evezősünk Pető Zsolt. A győri világklasszis felkészülését természetesen továbbra is para szakágvezetőnk Nagy Gábor irányítja, akit hasonlóan nagy megtiszteltetés ért az év elején: a Magyar Sportújságírók Szövetsége a 2020-as év tíz legjobb edzője közé választotta.

Pető Zsolt és Nagy Gábor elválaszthatatlan párosa egyre közelebb kerül Tokióhoz, ahol idén augusztus 4. és szeptember 5. között rendezik meg a XVI. Nyári Paralimpiai Játékokat. A Köycegiz-tavat Tokiótól csak egyetlen hosszúsági fok választja el a bolygón, de a földrajznál sokkal fontosabb az alig több mint nyolcvan nap múlva megrendezésre kerülő Európai Kvalifikációs Regatta, ahol kvótát lehet szerezni. Zsolt elsősorban Vareseben lát esélyt a szereplés kivívására, semmint Gaviratében a májusi végső kvalifikációs versenyen. A tavaly Európa-bajnoki negyedik helyet szerző para-evezős számára nem volt könnyű az ősz, a koronavírus 46 napos kényszerpihenőre ítélte.

A páros – a Győri Atlétikai Club színeiben készülő Szabó Bencével és Szigeti Rolanddal, valamint edzőjükkel Alföldi Zoltánnal együtt – első körben január 17-ig közel két hetet tölt Köycegizben. Tavaly Sabaudiába vonultak meleg vízi edzőtáborba, most először járnak a török városban. Kellemes 17-20 fokos hőmérséklet és többnyire tükörvíz teszi kellemessé a felkészülést. Persze COVID-szabályok ott is vannak: csak érvényes teszttel léphettek be Törökorszgába, ahol kijárási korlátozás van érvényben és közterületen kötelező a szájmaszk használata.

Korántsem turistáskodni mentek! A napi rutin: reggel és délután evezés, ami minden nap kiegészül kondicionális edzéssel vagy kerékpározással, azaz Zsolt esetében az elmaradhatatlan handbike-kal.

Mindketten nagy megtiszteltetésnek tartják top tízes jelölésüket az Év sportolója választáson. Meglepődtek és sok gratulációt kaptak. „A koronavírus miatt ezúttal összevonták az edzői kategóriákat, korábban a para-edzőket külön díjazták. Nem túl hálás feladat felvenni a versenyt Marco Rossival vagy Märcz Tamással” – újságolta Nagy Gábor.

Az ítészek elsősorban a tavalyi egyetlen nemzetközi versenyen, az Európa-bajnokságon elért negyedik helyezés kapcsán jelölték a győri párost a legjobb tíz közé. A poznańi siker óta sok minden történt, mindketten átestek a koronavírus-fertőzésen. Zsolt két és fél hónap kihagyás után ragadott evezős lapátot, de nem érzi negatív hatását annak, hogy ezúttal nem tudott evezős ergométeren készülni.

„A billentyűzet ütögetésétől nem lehetett vízhólyagom, most viszont van! Az őszi hosszútávú verseny után nem sokkal elkaptam a vírust. Enyhe tüneteim voltak, de elhúzódtak. Lázas voltam és gyenge, némi bőrfájdalmat is tapasztaltam. 46 napon át nem tudtam negatív tesztet produkálni, pedig már semmi bajom nem volt” – emlékezett vissza Zsolt. Gábor is ebben az időszakban esett át a víruson. Az evezésben nem hátráltatta a COVID, október végétől már egyébként sem ment volna vízre. Mivel nem mozog a lába, jelentősen lehűl, néha még a 17 fokos köycegizi hőmérséklet is kevésnek bizonyul.

Evezős ergométeren hosszú ideje veri a világot a győri versenyző, de elszántan küzd, hogy a PR1 kategóriában vízen is a legjobbak között legyen.

„A tavalyi poznańi Európa-bajnokságon a negyedik, ötödik helyet céloztuk meg. A harmadik helyen végző német, Marcus Klemp meglepetés volt, vele nem számoltunk, ő PR2-ből visszakategorizált versenyző. A legutóbbi párizsi ergométeres világbajnokságon még eléggé elvertem...

Fontos, hogy azokat, akikkel áprilisban a pótkvalifikáción versenyzek mind legyőztem, közülük kettőt nem is kis különbséggel. A fehérorosz Maksim Miatlou-val 3-11 másodperc közötti volt a különbség köztünk a javamra, ő lehet a legnagyobb vetélytársam. Azoktól akiktől tartottam, a litván Augustas Navickas és a belga Louis Toussaint fél perccel elmaradtak tőlem, úgy, hogy egy évvel korábban Linzben még 20 másodperccel megvertek”.

Nagy Gábor szerint ergométeren sem lesz gond, vélhetően rajthoz állnak a február 13-i országos bajnokságon is.

„Zsolti két és fél hónap kihagyás után is közel áll ahhoz, hogy meghúzza az őszi hosszútávú eredményét. Az első két hétben azt tűztük ki célul, hogy visszanyerjük az őszi stabil 24-es 26-os tempót. A második etap a hosszú terhelésekről fog szólni. 5-6 ezer méteres távokról, 28-asnál nagyobb tempóval. Az utolsó tizennégy napon már versenytempóval 500, 1000 méteren megyünk majd. A felnőtt válogatott február 15-től vív tesztversenyeket Köycegizben, be fogunk állni közéjük, hogy legyen, aki diktálja a tempót és adjon viszonyítási alapot.

Zsoltnak erősödött felsőteste, sokat fejlődött a hátizma, hatékonyabbak a csapásai.”

Az Európai Olimpiai és Paralimpiai Kvalifikációs regattára április 5-7. között kerül sor Vareseben, majd május 6-8. között rendezik a Végső Kvalfikációs Regattát, amelynek ugyancsak Olaszországban, Gavirate ad otthont. A páros arra törekszik, hogy már áprilisban megszerezze a kvótát.

„Kezdetben olyan távolinak tűnt a verseny, de, ha most belegondolok kicsit megrémiszt, hogy ilyen közel van. Növekedik bennem a feszültség és a félelem. Néha eszembe jut mi van, ha nem sikerül. Nehogy a belorusz versenyző erősödjön vagy én én romoljak. Azzal próbálom nyugtatni magam, hogy valószínűleg vele ellentétben én végig tudom edzeni a telet. Úgy érzem az európai pótkvalifikáción van esélyem, a másikon nem lenne sanszom a kvótára.”

Zsolt megérzését edzője is osztja, Nagy Gábor szerint ha sikerül elvégezni a munkát a háromszor két hetes törökországi edzőtáborban és jó lesz a formaidőzítés, akkor meglehet a tokiói kvóta Vareseben. Gaviratében már keményebb mezőny várható.

„Viszonylag ritkán téma köztünk Tokió. Először jussunk ki, utána ráérünk róla beszélgetni! Azt viszont látjuk, hogy Európán kívül nem olyan erős a mezőny. Úgy is mondhatnám a kontinensen kívüliek közül sokan fényévekkel vannak Zsolti mögött. Azaz, ha sikerül kijutni Tokióba akár pontszerző helyet is elcsíphetünk!”

Pető Zsolt nem tett nagy fogadalmat arra az esetre, ha megvalósítja élete nagy célját, a paralimpiai szereplést, de abban biztos, hogy utólag „rendesen” megünnepli a március 19-én esedékes a 41. születésnapját. Már csak azért is, mert tavaly - szintén a felkészülés miatt - a kerek évfordulót sem tudta.